A jövő generációi nem csupán a technológia csodáival szembesülnek majd, hanem a tetteink következményeivel is – figyelmeztet Bándi Gyula, a PPKE JÁK egyetemi tanára, aki 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Hídszerepet próbál betölteni a fejlett és a fejlődő világ között a 2024. novemberi éghajlat-csúcstalálkozónak otthont adó Azerbajdzsán. A fő kapocs a finanszírozási rendszer lenne.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.
A kormányzati kommunikációban érdemi szerepet kellene kapnia a fenntarthatósági értékek bemutatásának; a 2013-2024 közé eső időszakban fenntarthatósági célkitűzéseink többségét nem sikerült megvalósítani. Ilyen megállapítások kerültek volna a Népszava szerint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiába, ám a végleges verzióból már kihúzták őket.
Hollandia a fenntarthatóság élharcosa, amit az országhoz kapcsolódó jól ismert jelképek is magukban hordoznak. Tapasztalataikat szívesen meg is osztják partnereikkel, a Budapesti Holland Nagykövetség fenntarthatósági díjat alapított, aminek jegyében idén első alkalommal bronztulipánnal díjazzák a körforgásos építészet és építőipar területén meglévő jó gyakorlatokat. Désirée Bonis nagykövet a díjról, a holland sikerek hátteréről és a fenntarthatóság útján a mezőgazdaságban és az építőiparban még előttük álló kihívásokról is beszélt a HVG-nek. De hogy jönnek ide az elkeresztelt kerékpárok, és mi köze az egészhez a polder-modellnek?
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
Az éghajlatváltozásért felelős gázok légkörbe kerülésének csökkentését elsősorban a nagy kibocsátásukról hírhedt szektoroktól várjuk, de sokat lehet tenni egy-egy kisebbnek tűnő területre, például az egészségügyre koncentrálva. És hogy miként? A világ 3. legjobb egészségügyével rendelkező Hollandiának vannak ötletei.
Nem állnak jól a fenntartható fejlődési célok, a nemek közti egyenlőség mellett a szegénység és az éhezés felszámolásának programja sem.
Fel kell építenünk egy, a gazdasági növekedés gondolatát meghaladó Európát, hogy a társadalmaink túléljenek és virágozzanak - erre szólít fel több száz szakember és civil szervezet.
Magyarországon az utóbbi évtizedben a gazdasági növekedés természetitőke-felélő volt, és elmaradt a humán tőke fejlesztése. A fenntarthatóság nem luxus, hanem a jólét és a válságállóság záloga – mondja Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára, a BMKE oktatója.